Szinte biztos, az őszre ígért kabinet átalakításkor új fejlesztési kormányszerv, esetleg minisztérium felállításával rukkol elő Medgyessy Péter. A kormányfő terveiről kiszivárgott hírek szerint a meglévő állami szervezetek bázisán létrejövő csúcsadminisztráció dolga az EU-tól érkező pályázati pénzek felhasználásának koordinálására, illetve 2007-ig olyan stratégia kidolgozása, amellyel jelentős arányban tudjuk lehívni a 2013-ig évente többmilliárd euróra rúgó keretösszeget. A fejlesztéspolitikának adhat lökést az a törvényjavaslat is, amely 2006-ra megszüntetné a megyei és a fővárosi közgyűléseket, helyüket közvetlenül választott hét régiótanáccsal töltené be.
Minisztérium vagy „csak” csúcshivatal? – ennek a kérdésnek a tisztázására kell várnia, vélhetőleg szeptemberig a fejlesztéspolitika iránt érdeklődő szakmai és laikus közvéleménynek. A kiszivárgott hírekből az ugyanis biztosra vehető, hogy Nagy Sándor területfejlesztésért felelős, valamint Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt irányító államtitkár hivatalainak bázisán feláll az új államigazgatási szervezet. Kormányközeli forrásaink némi malíciával ugyanakkor ehhez azt is hozzátették, hogy Juhász Endre uniós ügyeket koordináló tárca nélküli miniszter apparátusára is a beolvadás vár.
Bár a spekulációk célkeresztjében elsősorban a személyi ügyek állnak, egyelőre nem tudni, mi lesz az új hivatal statútuma: vagyis kérdéses, hogy csak az EU-források koordinálását és a fejlesztési stratégia menedzselését végző, netán a gazdaságpolitika egészét meghatározó agytröszt létrehozásán fáradozik-e a kormányfő. Utóbbi azért lényeges, mert az állami infrastrukturális beruházások irányítása jelenleg a kisebbik koalíciós párt felügyelte gazdasági tárca feladata, s a hírek szerint erről a kulcspozícióról nem kíván lemondani az SZDSZ, bár retorikájában szintén sürgeti egy EU-fejlesztési csúcsszerv létrehozását. Annyi biztos, hogy a szabad demokraták eddig minden kompetenciaszűkítést elutasítottak, amely a Csillag-minisztériumot érintette volna.
Az őszre ígért új szervezet illetékességének kényes problematikája mellett így látszólag szinte eltörpülnek a személyi kérdések, pedig – forrásaink szerint – ez lehet az egyik kulcsa a sikeres működésnek. Az Európai Uniótól érkező pénzek ugyanis 2007-től nagyságrendekkel múlják felül a hazai költségvetés fejlesztésekre fordítható pénzalapjait, ezért egy, az ágazati lobbiknak nehezen ellenálló, „gyengekezű” főhivatalnok vagy miniszter csak összekuszálja a szálakat, ami euró-milliárdokba kerülhet Magyarországnak. Baráth Etele, akit a legtöbben esélyesnek tartanak a poszt betöltésére, egyelőre óvatosan fogalmazott a napi sajtónak.
– Meggyőződésem, hogy szükség van olyan szervezetre, amelyik Magyarországon a fejlesztéseket összehangolja, adott esetben irányítja. De ez nem azt jelenti, hogy az egyes tárcáknál nem marad ott a feladat, hanem itt az összhang megteremtése a fontos.
Baráth Etele találgatásoknak nevezte azokat a híreket, miszerint az új tárcának ő lenne a vezetője. Kitért arra is, hogy lényeges: kormánytag legyen az irányító, de a minisztériumok jogait meg kell hagyni. Sajtóértesülések ugyanakkor arról is beszámoltak, hogy Medgyessy Péter feltehetőleg az MSZP-frakcióból választaná a „fejlesztési csúcsmenedzsert”, mert a miniszterelnök mindenképpen politikust szeretne a tárca vagy hivatal élére.
A fejlesztéspolitikát is vaskosan érinti az az előterjesztés, amely az évtizedek óta húzódó közigazgatási reform gordiuszi csomóját huszárosan vágná át. A belügyi tárca tervei szerint szeptemberben már a kormány elé kerülhet a tervezet, amelyben az szerepel, hogy a fővárosi és a megyei közgyűlések helyett hét régió önkormányzatát választhatnák meg a polgárok. A kodifikált szöveg gazdája, Tóth Zoltán államtitkár úgy vélte, hogy a közvetlen választásra épülő rendszert már 2006-ban be lehet vezetni.
Pénzre és az AB-re várnak a kistérségek
A kistérségek anyagi támogatását célzó pályázat végeredményéről augusztus 15-én dönt a belügyminiszter. Az ígért hétmillárd forintot augusztus végén kapják meg az önkormányzatok. Június végéig 76 térség nyújtott be pályázatot. Közülük 57-en kapnak 80 és 120 millió forint közötti összeget, a többiek 20 és 50 millió közöttit. A legtöbb település az oktatás közös fejlesztését tervezi, mások az orvosi ügyeletet oldják meg együtt, ismét mások a település fejlesztésére fordítják a pénzt. A forrásosztást szabályozó, tavaly december 18-án született kormányrendelet ugyanakkor jogbizonytalansággal járt, mert megalkotására egy olyan törvény adott felhatalmazást, amelyet csak idén májusban fogadott el a parlament. A törvényt az államfő nem írta alá, hanem előzetes kontrollra elküldte az alkotmánybíráknak. Jogi szakértők korábbi precedensek alapján borítékolják a kormányra nézve negatív alkotmánybírósági döntést.